Vizek és Hegyek

by Hanoi

supported by
lorand_ppp
lorand_ppp thumbnail
lorand_ppp A szöveg a megszokott témákat érinti, de a szerkezete vitán felül elérte az irodalmi szintet: finom rímek, szóképek, átgondolt tartalmi-hangulati azonosítások. Favorite track: Vizek.
/
1.
erőt vett szelet vet ha nem megy magától erőltet a folyó apad vihart arat roskad az erdő a teher alatt úgy érzi alulmaradt hátszélre várna de csak szellő kisér hát szélre állna hadd folyjon a gondolatait átszelő kis ér ha nem tetszik ami körbevesz változtasd meg a layered tág terek szűk tudat ha eloszlik a félelem marad az kábulat felkutat irányokat összegyűjt szilánkokat erőt vesz eret vág a vilagra szabadítja a saját poklát felhők jönnek mennek de az égbolt marad mikor utolsó csepp vére kicsordul kisüt a nap
2.
sírások közepette, keservesen elvárásoktól sem mentesen nyomát sem mutatta friss gyermek testem hogy erőlködött volna, hogy megszülessen teljes készületlen, jéghideg fény villan csontok között, életre fogytiglan életre ítélve szerepek szerepek vagy a valódi éned életre préselve lélegzet kényszerben, kód a génedben az első őszinte gyenge sírást megannyi hazug szó követi a kibontakozásnak sírt ás a különbségeket elfedi a vázizom jelmezbe feszül a szív megadott ritmusra pumpál a tüdő még kapkodva szív elkészültél végezd a munkád! a szív pumpál a tüdő szív visz a véred itt vagy pedig nem is kérted törd át a formát! törd át a formát! elkészültél, végezd a munkád! elkészültél, törd át a formát! törd
3.
gyorsan eltelt a tél és én rég nem láttam az öreget talán már nem is él, vénségére felkereste az eget ahogy egyik reggel késve siettem át a parkban megint ott láttam őt, magában ült, olvasgatott halkan fejemben félve kérdeztem mit értékel az életben? hisz jövője már alig míg nekünk temérdek mit gyakran nem irányít más csak az önérdek mi lehet az övé? míg én az életbe sietek lelassítottam mellé, hátha érezhetem ez a napsugár ez a múló pillanat ez a fénytöréses másodperc
4.
ezer éve körbe körbe lóvá téve röghöz kötve ezer éve körbe körbe fohászkodva röghöz kötve lóhátról visszafelé lőtt nyilak helyett arcunkba robban a szenteltvízágyú visszafogottságról szó sem lehet a nyeregben mindenki jó étvágyú úgy tesznek mint aki istent fél de csak pöffeszkednek félistenként az utolsó a villanyt kapcsolja le a végén, ha elmosta a magáét a maradékot sóval hintjük be kerítéseket húzunk fel itt élned s halnod kell se ki se be egy testvér, kollektív áhítat két harmad, a gyűlölet mindent átitat tíz éve hasad a nemzeti alap emlékezetlyukban égjen ez a korszak égjen égjen se ki se be se be se ki
5.
ahogy a színekben elveszett tekintetünk egyre mélyebb kételyt szül zajjal némítjuk a csendet tudatunk körül a magunknak teremtett kényelem már nem luxus hanem lételem egyre jobban beforgat egyre jobban beforgat, hogy egyre jobban beforogjunk mert már teljesen eltávolodtunk attól ami igazán meghatároz a relatív tér ürességében rendezetten terjeszkedik a káosz bárhol máshol jobban otthon vagyunk ha nem magunk vagyunk könnyed áramlás bent nincs morajlás hanem magunk vagyunk mi lesz a dolga a generációnknak ha nem ismeri meg a maga szenvedését? a kellemes túlélés a kellemes túlélés a túlélés
6.
a felüljáróról a síneket nézve ez a vonat vajon merre vinne az évek csak rohannak mint alattam a vagonok menjek vagy maradjak "mi lett volna ha" párhuzamok jeggyel kezemben, a peronon állva még visszafordulhatok a megszokásba menjek vagy maradjak mit mondok magamnak nem merem, vonakodok "mi lett volna ha" párhuzamok ne beszéljünk végletekben a jövőről alkotott képeim félretettem erős dobbanás a szívnek kontúrok az életlenben ahogy a párhuzamos sínek találkoznak a végtelenben
7.
Vizek 03:18
a tettek mezéjen tettek fel vágtató egylóra fél-tettek nem egyszer juttatnak bitóra a lét tengernyi tárháza terhét átruházta ez még én vagyok vagy már csak utánzat? hány várat gyúrtam már sóból és iszapból mit holnap a dagály tudtam jól lerombol kivagyok attól, hogy nem tudom ki vagyok duzzadok. apadok. belátok. tagadok. körbe iterált ideák, egyre építek és török úgy érzem, hogy csak a változás örök ahogy a hullam a saját vizét issza amennyit hozott, csak annyit visz vissza hullám vagyok én is ki a saját vizét issza amennyit hoztam annyit viszek vissza a víz majd tovabb visz, ha ez a part nem otthon a homokba lefekszem hagyom, hogy elmosson
8.
Hegyek 02:52
volt hogy annyira nem találtam magam, hogy bárki lettem volna ha van bennem bármi isteni, az lehet csak tudója a hiányzó részeket, ha magad körül már nem leled bolygass fel értük minden vizet és hegyet! na most elmentem, hogy világot lássak vagy a világ lássa, hogy elmentem a tapasztalatok leképződnek, a tudatomba elmentem annyit változtam, random utakat választok, pardon de a negatív gondolatokat visszatartom visszakapcsolok tempomatra mert semmi nem marad belőlem, ha tovább teszem magam ilyen tempón mattra újra szétesek, hogy utána összerakjam a hiányzó részeket szétszedjük elveszítjük megkeressük összerakjuk

credits

released March 15, 2020

license

all rights reserved

tags

about

Hanoi Debrecen, Hungary

Our band was formed in the winter of 2010 in Debrecen, Hungary. We recorded our firs Ep in summer 2010 called Nema falak ures fejek. We are mostly influenced by hungarian and foregin harcdore and punk bands. We're just four kids who are determined to keep the hardcorepunk scene alive in the town. Support Underground! ... more

shows

  • Jul 21
    Debrecen, Hungary

contact / help

Contact Hanoi

Streaming and
Download help

Shipping and returns

Redeem code

Report this album or account

If you like Hanoi, you may also like: